Zene
A zene igen fontos a kubaiak életében, ebben élik ki a szegénység fájdalmait és persze örömeiket is. A kubai zene talán az egyik leggazdagabb hátterű a világon, európai és afrikai emberek találkozásának virágzó gyümölcse. A legfontosabb irányzat a son, amely a vidéki spanyol dalokat ötvözi az afrikai felelgetős kórusok dallamaival. Héttagú zenekar játssza ezt a típusú zenét, sokszor improvizálva. Változatai a guajira son, a bolero son vagy a son changüi. A Guántanamera című dal például guajira son stílusú. Mostanában a trova tradicionalt játssza a héttagú septeto a casa de la trovákban. Vokális zene a canción habanera, az 1830-as években alakult ki, több ága létezik, mint például a romantikus bolero.
Tánc
A rumba a szegény rabszolgák tánca volt kezdetben a lázadás egyik fajtájaként, spanyol és afrikai ritmusok keverednek benne, mai ágai az érzéki guaguancó, a hagyományosabb yambú és a nagyvárosi columbia. A salsa csak az 1930-as években született a conjunto stílusból, manapság már nagy zenekar adja elő. Egyesíti a többi kubai táncot, a sont, a danzónt és a rumbát. A danzón a spanyol contradanza változata, ragtime-hangzású. Híres zenekar például a Los Van Van. Állandóan megújuló zenei irányzat a kubai jazz, Chuco Valdés a leghíresebb képviselője. Ezek a dallamok csendülnek fel a nagy kongákon a havannai és a santiagói karneválon. Igazán mai zene a timba, a jazz, a funk és a son egyesüléséből jött létre, témája a mai urbánus világ problémái.
